Monthly Archives: december 2014

Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?

Szerző: | 2014-12-13
Ha rákeresel a Google-on, számtalan cikket találsz, ami ezzel a témával foglalkozik, de minden esetben, mindannyian ugyanazokat hangoztatják:

 

  • Szólítsd a vezetéknevén a feliratkozóidat
  • Kerüld a túlzottan üzleties nyelvezetet
  • Ne felejtsd köszönteni a feliratkozóidat
  • Ne mondj olyat, hogy “az, akire tartozik.”
  • Győződj meg a tárgy megfelelőségéről
  • Végezz nyelvi ellenőrzést
  • Kerüld a hangulatjeleket
És még sorolhatnám. Mindezekhez a javaslatokhoz azonban nem kell más, csak egy kis józan paraszti ész… Ha te egy igazi mai üzletember vagy, túllátsz ezeken a blőd közhelyeken, és valóban arra kérdezel rá, hogyan generálhatsz kattintásokat!
Ez az, amiről a legújabb útmutatónk szól: leleplezzük a kilenc valós okot, amiért a feliratkozóid figyelmen kívül hagyják az e-mailjeid. Essünk is neki!

1) Rossz célra összpontosít a tárgyad?

Nem titok, hogy a hatékony tárgyra van szükséged, hogy egyáltalán megnyissák a leveled. De amikor kitalálod ezt a tárgysort, gondolj a valódi végső célodra!
A végcél mindig az, hogy valamilyen válaszhoz jussunk. Nem fókuszálhatunk csak a vásárlásokra, vagy épp a partnerség véglegesítésére – amíg nem adsz választ a tárgyban szereplő dolgokra, addig folyamatosan érdektelen levelekkel bombázod a feliratkozóidat – és Te sem került közelebb a célodhoz!
Íme néhány példa, ami általában jól működik:
  • [Keresztnév], lenne egy gyors kérdésem!
  • [Ismerős] javasolta, hogy keresselek meg
  • Ötletek a [dologról, ami érdekelheti az olvasót]
  • Kérdés a/az [utóbbi eseményről, akcióról, etc]
  • Kérdés a [célról]
  • Gondolatok a [bejegyzés címe, pl. blog]
  • Volt már úgy, hogy [javaslat, kérdés, pl. venni akart egy autót?]

2) Rosszkor küldöd a leveleid?

A legtöbb üzleti e-mailt általában munkaidőben küldik. Azonban a legújabb 2014-es e-mail megnyitási ráta jelentés meglepő képet mutat ezzel kapcsolatban:
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?
A fenti ábrán a szürke vonal azt mutatja, hogy a héten hány e-mail küldenek ki átlagban. Láthatod, hogy hétfőn több, mint 1.000.000 levelet küldenek, míg hétvégén ennek töredékét, 200.000 alatt. Érdekes mód azonban a legrosszabb megnyitási arányokat épp a hétfő és a kedd hozza, a megnyitási arány épp a hét végére (főleg szombatra és vasárnapra) emelkedik meg igazán!
No, nem azt mondom, hogy innentől ne küldj levelet, csak hétvégén, de meg kell találnod a megfelelő hangsúlyt! Ha valami IGAZÁN figyelemfelkeltőt akarsz megosztani, egy nagy akciót például, érdemes kipróbálni, hogy hétvégére ütemezed!

3) Túl általános feladó címet használsz?

Könnyen előfordulhat az is, hogy túlzottan semmitmondó az a cím, ahonnan küldöd a leveled. A megnyitási arányok milyenségéhez nagyban hozzájárul a név, vagyis a “From” mezőben található elnevezés! Számos tanulmány épp ezt nevezik meg a leginkább fontos tényezőként, így mindenképp érdemes megnézned, “honnan” kapják a leveleket a feliratkozóid, és azon elgondolkodnod, hogyan tehetnéd  még inkább vonzóvá azt!
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?
Amint láthatod a fenti grafikonon, az általános elnevezés 0,73% átkattintási arányt (CTR) generált, míg a javított, sokatmondóbb elnevezés 0,96%-os CTR-t hozott. A győztes egyértelmű. Ha a címzett úgy érzi, személyesebb a megszólítás (nem egy cég, hanem egy személy keresi a cégtől), máris jobbak az arányok. De mindezeknél még lehet rosszabb verzió is, pl. a donotreply.com, avagy a nevalaszolj.com… Ugye, ugye?

4) “Személyreszabás” – anélkül, hogy igazán személyre szabnál

Amikor azt mondjuk, szabjuk személyre a levél lehetőleg minden részletét, nem úgy értjük, hogy pl. a beköszönés legyen egy “Sziasztok”, miközben nagyon egyszerű egy “Szia Peti!” elhelyezése. A mai e-mail rendszerek elég okosak ahhoz, hogy akár egy-két kattintással személyre szabjuk akár a kereszt-, akár a cégnevet – és így tovább.
A mai üzleti környezetben azt is magában foglalja a személyre szabás, hogy az egyénnek küldjük a levelet, mint individuumnak, az Ő igényeit szolgáljuk ki, és nem csak lődözzük az üzenetet bele a vakvilágba. Nézzünk egy példát:
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?
Ez a levél több szempontból is személyre szabott:
1, Relevancia: nem csak tartalmazza a keresztnevet, de életeseményre utal!
2, Csatlakozás: Összeköti a címzett és a küldő szakértelmét, így máris kölcsönösséget sugall, bizalmat kelt.
3, Következő lépés: Lehetőséget biztosít a további megbeszéléshez.

5) “Csak tudni akartam, hogy…” levelek küldése

A mi szakmánkban sokszor tűkön ülünk, ha nem kapunk választ valamire, noha nagy szükség lenne rá. Van pl. egy tökéletes jelölted valamire, aki nem jelez vissza. Valahol érthető és használható partneri lehetőség, hogy visszacsatolást, választ szerezz, ha a fenti kezdetű, tartalmú ellenőrző levelet küldesz, ugyanakkor ez nagy hibalehetőségeket is rejt magában!
Ilyenkor a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz:
1, Úgy írni a levelet, hogy nem lesz személyes, nem erősíti a kapcsolatot.
2, Nem adsz valódi értéket, töltetet a levelednek, csak azt kommunikálod, hogy választ vársz.
3, Választ követelsz, a helyett, hogy kérdnéd őket.
4, Általános CTA befejezést használsz,ahelyett, hogy a következő lépést fogalmaznád meg jól.
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?

6) Megfeledkezel a mobilos felhasználóidról

Mindmáig általános probléma, melyet nap-nap után elkövetnek rengetegen – valamiért mindenki csak azt tartja szem előtt, hogy képernyőn jól mutasson a levele. Ha kapsz egy 6 bekezdéses e-mailt, mennyire vagy lelkes, hogy elolvasd – még ha érdekel is a tartalma? Na, most képzeld el ugyanezt mobilon…
Könnyű elfelejteni, hogy a mobil-eszközök számára más szempontokat is figyelembe kell venni, a szerint kell elkészíteni és tesztelni a levelet, hogy minden platformon megfelelően működjön. Hogy miért? Íme, néhány statisztika:
1, Az okostelefon tulajdonosok 74%-a használja e-mailezésre a készülékét (Forrás: Gartner)
2, A tablet-tulajoknál ez a szám még nagyobb, 81%! (Forrás: Gartner)
3, A Gmail és Yahoo felhasználónak 68%-a mobilon is intézi a levelezését (Forrás: Litmus)
4, Több e-mailt olvasnak mobileszközön, mint asztali gépen vagy laptopon (Forrás: Litmus)
Ezt szem előtt tartva javasoljuk, amit le tudsz írni 3-6 mondatban, arra ne pazarolj 3-6 bekezdést…
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?

7) Úgy befejezni és elküldeni a levelet, hogy nem tartalmaz egy könnyű következő lépést, vagy CTA-t

Tudom én, hogy mindenki szeret minél figyelemfelkeltőbb levelet írni, minél több infót bepakolni – ugyanakkor épp e miatt sokszor elsikkad a Lényeg! Számtalan olyan hírlevelet láttam már, és látok naponta, hogy a levél szem elől téveszti a célt, nem tartalmaz CTA-t a levél végén. Mindegy, hogy egy letölthető e-bookról beszélünk, egy csatlakozás határidejéről, stratégiai szempontból nélkülözhetetlen, hogy cselekvésre sarkalljuk az olvasót a levél végén!
Mondjuk, ki kellene választani egy időpontot a csatlakozásra. A gyakorlat azt mutatja, nem a legjobb javasolni, mert bár könnyebben rögzül és megadja a választás szabadságát, könnyen lehet, hogy a javaslatok egyike sem lesz megfelelő.
Pl. “Beszélhetnénk az alábbi időpontok egyikében? Hétfőn és kedden, 10.00-14.00 között?”
Na, de mi van akkor, ha egyik időpont sem megfelelő? Épp ezért javaslom inkább ezt a módszert:
“Lenne időd beszélgetni egyet valamikor a jövő héten?”
Ez az alábbi lehetőségeket kínálja:
1, Azonnali és egyszerű válasz – igen vagy nem.
2, A szövegbe rejtett 10 perc azt sugallja, nem akarsz sokat rabolni az olvasó idejéből.
3, Egyértelműen jelzi az olvasónak, hogy választ vársz, mégsem tolakodó

8) Úgy használod az aláírást, hogy elvonod a célról a figyelmet

Sok szakember mindmáig használja a saját aláírását az e-mailben. Kezdetben írtak ide idézeteket, sokan nagy képeket helyeztek el, több URL-t, és így tovább.
De a lényeg továbbra is az aláírás, és nem a sok további infó! Ahogy egy túlzsúfolt landing page is elvonja a figyelmet a fő CTA részről, úgy ez is! Ne feledjük, mindent meg kell vizsgálnunk CTA szempontból is, és ha ütköznek, egyértelmű, melyik a fontosabb!
Az aláírások esetében javaslom:
1, Legyen rövid
2, Sima fekete-fehér szöveg
3, A kapcsolati infókat egy közösségi online profil linkre (pl. LinkedIn, Twitter) kattintva érjék el

9) Új e-mailt küldesz, ha nem kapsz gyors választ

Lehet Veled is volt olyan, hogy egy levélre gyors választ vártál, olyan hírlevél volt, amire mielőbb kellett volna visszajelzést kapj. Nyomkodtad órákat a frissítés gombot, tűkön ültél… aztán türelmetlenségedben kiküldtél egy újabb levelet. Ha nem történt még ilyen Veled, Te a szerencsés és okos kevesek közé tartozol!
Mert hiszen, ennél lehet okosabban is csinálni!
A helyett, hogy folyamatosan válaszra vársz, arra kell rákeresni, hogy megnyitották-e a leveled, illetve látták-e egyáltalán? A linkre kattintottak? Csak mert ha nem válaszolnak, még nem jelenti azt, hogy ne látták volna. Ha elégedettek, ha érdekli az olvasókat a lehetőség, melyet a levél kínál, válaszolni fognak.
Ahhoz, hogy a fentiekről információt szerezz, persze valami technika kell. Létezik ilyen eszköz, pl. az ingyenes Signals, melyet ilyen esetben javaslok! Ez segít értesítést kapni, mely így néz ki:
A Signals-eszköz segít megkímélni a feliratkozók postafiókjait, meg persze Téged is a fölös munkától. Kiválóan követheted a megnyitási arányokat, és azt is, ki nem nyitotta meg az e-mailed, kinek van extra lökésre szüksége…
Miért hagyják figyelmen kívül az e-mailjeid?

Következtetés: ilyen felépítésű templatet használj, hogy hatékony legyen az e-mailed! Javaslom, így építsd fel a leveled, használd ezt a praktikus sablont, hogy kiküszöböld a hibákat!

Tárgy sor:
Gondold át, mi az, amire kattintanának, ami érdeklődést kelt!

 

Hírlevél “body”:
[keresztnév]

 

Szabd személyesre a leveleket, mutass érdeklődést a feliratkozóid felé, tedd személyesebbé a kontextust!

 

Az ok, amiért a levelet írod, szavatosan, figyelemfelkeltőn, érdekesen megfogalmazva.
Zárásnak NAGYON fontos a CTA, tehát akár egy gomb, melyre kattinthatnak, akár egy link…

 

[A Te neved]

Egyszerű aláírás

 

Kezdd el használni ezt a módszert, ezeket a technikákat, melyek segítenek, hogy felfedd az eddigi hibákat! Jótékony hatással lesz az üzleti igényeidre, ha a hírleveleid megfelelnek a kívánalmaknak! És ha tetszett, oszd meg másokkal is ezt a cikket!

 

Forrás: Hubspot.com

Hogyan készíts tökéletes Facebook, LinkedIn és Twitter posztokat

Szerző: | 2014-12-05

Így kezelik a marketingesek a social média stratégiát általában:

  • Poszt, érdekesség, frissítés készítése,
  • Kiválasztja a Facebookon, a LinkedIn-t és a Twittert
  • Mindhárom hálózatra kinyomják ugyanazt.

Van azonban ezzel a stratégiával egy kis bibi… A felhasználók minden közösségi csatorna tartalmát másképp fogyasztják. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyes platformokra külön-külön kell optimalizálni a megjelenéseket! Continue reading

Benéztünk a nemzetközi spammaffiához

Szerző: | 2014-12-01
Látott már spamet? És spamküldőt? Előbbit biztos rengeteget. Utóbbi körülbelül Columbo feleségének felel meg: tudjuk, hogy rettentő sok levélszemét árad valakitől, de még nem nagyon láttunk Magyarországon olyat, aki megnyomná a „ küldés” gombot ezekhez. Most sem, de legalább a gombig eljutottunk, és az otthagyott cuccokig. Három szerver, hat ország, több millió emailcím és egy védtelen irányítópult. A cikk írása közben lekapcsolták a szervert, de a bizonyítékok megmaradtak.

Egy spam levél ip-címét követte vissza egy olvasónk, és egy felhasználónévvel, jelszóval egyáltalán nem védett vezérlőszerverre bukkant. Az infói nyomán mi is benéztünk, és valóban: a böngészőből könnyedén elérhető szerverekről irányították a magyar és régiós spamforgalom jelentős részét. A szervereket mostanra lekapcsolták, ami m ég valószínűbb: egy másik ip-címre költöztették. Ez jól mutatja azt is, miért nagyon nehéz fellépni a spamküldők ellen: elég egy újabb fertőzött, feltört gép vagy egy olcsó, erre specializálódott tárhelyszolgáltató, és máris záporozhatnak újra a kéretlen reklámlevelek.

Szükségük is van erre a rugalmasságra: a spam elleni küzdelem fő fegyvere az úgynevezett feketelista. Ha erre rákerül egy szerver, a listát használó szolgáltatók (gyakorlatilag mindenki, aki számít) blokkolja az onnan érkező leveleket. Az ilyen szerverek ezért tiszavirág-életűek.

Kicsit spamtelenkedtem

Olvasónk visszakövetett oldalával az volt a szerencsénk, hogy semmi nem védte. Hiába ismertük volna valahonnan a bejutáshoz szükséges felhasználónevet és jelszót, ha így beléptünk volna a szerverre, bűncselekményt követtünk volna el, hiszen a számítógépes rendszerbe történő jogosulatlan behatolást ez is kimeríti. Így viszont csak betöltött a weboldal, mintha az index.hu címét írtuk volna be a böngészőnkbe.

A címen egy Finjector nevű felület jelentkezett, ez alapján önmagában nem sok mindent sikerült kideríteni, a név egy jackdugókat gyártó cég márkaneve, valószínűleg nincs közük a spamszerver szoftveréhez. Többet segített a PMTA rövidítés: ennek feloldása PowerMTA, ami egy felturbózott SMTP-szerver: levelek küldésére való, nagy mennyiségben. Legyünk jóindulatúak: hírlevek is készülhetnek így, az azonban tény, hogy spam küldésére ugyanúgy alkalmas. A weboldalon talált felület nem hasonlított a közismert PowerMTA-ra, vagy egy obskúrus verzióról van szó, vagy kapott egy személyre szabott felületet maga elé az egész rendszer.

Benéztünk a nemzetközi spammaffiához

Éljenek a spamerlisták, és a nemzetköziség!

Ha már ott jártam, becsülettel végigkattintgattam az összes menüpontot. Az összes gombot már nem, mert akkor szépen leállítottam volna a szervert, amit nem akartam, elvégre nem vagyok én hatóság (ők viszont a cikket nyugodtan vehetik bejelentésnek bűncselekményről).

Ami elsőre kiderült: nemcsak a magyar spammaffiába botlottam bele, hanem egyenesen nemzetközibe. Az egész régióból találtam kampányokat, küldtek

  • magyar;
  • cseh;
  • szlovák;
  • lengyel;
  • olasz;
  • és amerikai emailcímlistákra is kéretlen hirdetési kampányokat.

Benéztünk a nemzetközi spammaffiához

Jól látszik, hogy ugyanazokat a kampányokat több országban is ellövik, hiába, kicsi ország, kicsi piac, kicsi pénz – Magyarországon valószínűleg azért nincs olyan sok embernek szüksége postán rendelhető potencianövelőre, hogy egy töredékszázalékos hatékonyságú emailkampány behozza a költségeket.

A kampányok neve beszédes, nézzük csak a magyarokat:

  • Boxthorn; Cardiovasc; Diafort;
  • Energy Saver;
  • Eros; Fullfix; Hairtonic; Menoconfort; Nidora; Raspberry;
  • Reumaflex; StandUp; Zeloit.

Ismerős? Ha már nem, a levelezője spam könyvtárában már valószínűleg találkozott néhányukkal. Az Energy Saverrel akár Index-cikkben is: tavaly megírtuk, hogy az áramfogyasztás csökkenését ígérő, konnektorba dugható kütyü szimpla átverés . Valójában mindegyik cég megérne némi nyomozást, de hatósági kivizsgálást mindenképpen. Nehezen hihető, hogy nem ők voltak a megrendelők, ha már az ő termékeikről küldenek ki spamet. Ez akkor is büntetendő, ha maga a termék rendben van. Pedig általában az sincs.

Az áltudományos kütyük, állítólagos gyógykészítmények mellett azért találni valódi dolgokat is, nem fogják kitalálni mit:

Viagrát.
Benéztünk a nemzetközi spammaffiáhozPersze ebben a bizniszben is bőven van áltudomány, az egyik spam üzenet szövege például azt mondja, hogy

“Sok kutatások és tesztelések külonbozo vegyuletekre, fel fedezték, mi az, ami segít radikálisan javítani a szexuális életedben. Egy interjúban Dr. Cuddy elmond néhány titkot a felfedezésről.”

Ha egy orvos nevével akarnak valamit eladni, rossz magyarsággal, hol ékezettel, hol ékezet nélkül, az eleve gyanús, de azért jó látni, hogy a levélszemét küldőinek legalább humoruk van: Dr. Cuddy ugyanis nem létezik. Nagy valószínűséggel a Dr. House tévésorozat egyik karakteréről van szó.

A többi spam szövegezése is hasonló, ami azt mutatja, hogy a leveleket nem nézi át senki, nem is írják meg magyarul, csak valamilyen programmal lefordítják, aztán hadd szóljon. Aki nagyban űzi az ipart, annak mindegy, a spam hatékonysága úgyis extrém alacsony, azoknál pedig, akik egyáltalán bedőlnek ezeknek a hirdetéseknek, valószínűleg teljesen mindegy, hogy irodalmi nyelven írták meg, vagy tele van élő által el nem követhető hibákkal a szöveg.

400 ezerből 40

Megnéztem az egyik magyar kampányhoz tartozó emailcímlistát: 422 019 emailcím volt rajta, csak a sikeres küldéseket beleszámolva, tehát kihagytuk a meg sem érkező leveleket.

Ez a rengeteg címzett mindössze:

  • 1982 megnyitást produkált;
  • ebből 1692 volt különböző cím
  • akik összesen 39-et kattintottak a levélben levő linkre;
  • és ez még nem jelent vásárlást.

Akkor már inkább a lottó.

Pedig a címzettek között van bőven működő emailcím is. Magamat szerencsére nem találtam meg, de több indexes kolléga (köztük a főszerkesztő) és a sportrovat közös listája is ott volt, ahogy néhány, ma már máshol dolgozó exkollégánk már nem élő címe is. Persze valószínűleg nem a frissesség a cél, csak a gyűjtögetés. A teszt után a letöltött listát természetesen visszaállíthatatlanul megsemmisítettük.

Porig rombolhattam volna

A cikk elején említettem, hogy nem ész nélkül nyomkodtam a gombokat, nem véletlenül:

  • Kiküldhettem volna bármelyik listára bármilyen tartalmú levelet, összesen több millió címre;
  • Újraküldhettem volna a régi kampányokat;
  • Bármelyik kampányt törölhettem volna;

És valójában az egész szervert is felszánthattam volna, és a helyét behinthettem volna sóval, mivel a webes felületen elérhető volt az SSH-hozzáférés, felhasználónév, jelszó. (Az SSH egy szöveges távoli kapcsolat, hasonló a windowsos távoli asztalhoz, csak itt kattintás helyett parancsokkal navigálhatunk.) Mindehhez ráadásul a root felhasználó hozzáférését tették fel a webre, vagyis egyetlen jól irányzott paranccsal letörölhettem volna mindhárom szerver teljes tartalmát.

Sokra azonban nem mentem volna vele: biztos vagyok benne, hogy ez a szerver egyrészt csak csepp a tengerben, másrészt a terjesztőket kell elkapni, a gép lekapcsolása itt mit sem ér. Öt perc múlva máshonnan kezdik újra, a listákat tárolni és költöztetni gyerekjáték. Csak ehhez a szerverhez körülbelül tíz különböző ip-cím és domén tartozott, amíg működött, ráadásul nem mindegyik volt aktív, tartalékoltak is, ha valamelyik feketelistára került volna.

Törvény van, de minek

Az elsődleges gyakorlati fegyver a spam ellen a feketelista. Ezek nem tökéletesen hatékonyak, mivel a szerverek mozgékonyak. A cikkírás idején lefuttatott vizsgálat szerint a spamküldőkhöz tartozó fastenemail.info domén ip-címe csak a SpamEatingMonkey és a Spamhaus adatbázisában volt feketelistán, a több tucat hasonlón simán átment.

A másik a hatósági fellépés lenne: a többször módosított 2001. évi CVIII. törvény több pontban szabályozza az elektronikus hirdetések küldését. A törvény egyértelmű: tömegesen csak azoknak lehet levelet küldeni, akik kifejezetten kérik (vagyis feliratkoztak), és bár sokan ezt hiszik, valójában ehhez engedélyt kérő körleveleket is tilos kiküldeni.

A büntetés figyelmeztetés vagy pénzbírság lehet. Személyes adatokkal való visszaélés miatt az új Btk. 219. paragrafusa szerint egy év járhat az ilyen listákért, és két év is adható, ha a címekhez különleges adatokat is társítanak. Elrettentő hatása valószínűleg nem sok van, ha ilyen hatékonyság mellett is naponta szemetelik tele a postaládánkat.

Forrás: http://index.hu/tech/2014/11/20/nemzetkozi_spamhalozat_melyere_hatoltunk/